Az E-vitamin szinte csodákra képes, egészségmegőrző tulajdonságait felsorolni is nehéz. Az erejét növeli, ha természetes forrásból jutunk hozzá, és nem a patikákban megvásárolható kapszulákat részesítjük előnyben.

Az E-vitamin hatóanyagai két csoportra oszthatók: alfa-, béta-, delta- és gamma-tokoferolokra, illetve alfa-, béta-, delta- és gamma-tokotrienolokra. A tokotrienolok az LDL-koleszterin csökkentésén keresztül fejtik ki jótékony hatásukat: a kutatások szerint megnövelt bevitelük csökkenti a koleszterinszintet a vérben és így veszi fel a harcot szív- és érrendszeri megbetegedések ellen. A tokoferolok ugyan nem rendelkeznek a koleszterinszint-csökkentő képességgel, de az emberi szervezetben található legaktívabb antioxidánsként tartják számon.

Antioxidáns és immunerősítő

Az E-vitamin a benne található tokoferolok miatt tehát igen erős antioxidáns hatással bír. Megköti a szabad gyököket, ezáltal támogatja a rákos megbetegedések megelőzését és kezelését. Hatékony immunerősítő: gátolja az A-vitamin korai lebomlását, a C-, és B-vitaminok oxidációját, ezzel növeli és gyorsítja a szervezet oxigénellátását.

Jót tesz a bőrnek és a szemnek

Javítja a látást, főként a középkorúaknál kialakuló rövidlátás esetében alkalmazható sikerrel. Az E-vitaminban található alfa-tokoferil acetát gyulladáscsökkentő, hidratáló, és nyugtató hatással bír. Lassítja a bőr öregedését, ráadásul a sebgyógyulást is elősegíti. A bőr regenerálódásra gyakorolt hatása is jelentős, ezért krémekbe, szérumokba és öregedés gátló olajokba is gyakran keverik.

A szív-és érrendszer támogatója

Az E-vitamin segít megszabadulni a szervezetben felgyülemlett ödémáktól, emiatt szívbetegségek és magas vérnyomás esetén is jó szolgálatot tesz. Erősíti és rugalmassá teszi az érfalakat, hatékonyan előzi meg az érelmeszesedést, segítséget nyújt a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.

Rákmegelőző hatású

Újabb kutatások szerint az E-vitaminnak rákmegelőző hatása is van, rendszeres szedésével megelőzhető a száj- és légcsőrák. Csökken az esélye a vastagbélrák kialakulása, de az E-vitamin véd a méhnyak- és mellrák, valamint a tüdőrák ellen.

Hogyan juthatunk természetes E-vitaminhoz?

Ne feledjük, hogy a szintetikus vitaminkészítmények koránt sem olyan hatásosak, mint a természetes megfelelőik, ráadásul előbbiek sokszor nem szívódnak fel elegendő mennyiségben. Természetes E-vitamin legnagyobb mennyiségben a finomítatlan növényi olajokban, például a napraforgó- vagy a szőlő-, illetve lenmagolajban található. A szója és a kukoricaolaj gamma-tokoferol tartalma tízszerese az alfa-tokoferol tartalmának. A pálma-, és a rizs-, és a kókuszolaj tokotrienolokban bővelkednek. E-vitaminban gazdag a legtöbb olajos mag: a mandula, a mogyoró, a dió, a kesudiómag. A teljes kiőrlésű gabonafélék, a tengeri halak, a tojás, az avokádó, továbbá a spenót, a spárga, továbbá a brokkoli és a paradicsom, de ne feledkezzünk meg a búzacsíráról sem!

Az ajánlott napi E-vitamin bevitel egészséges felnőttek esetében 8 -10 milligramm, szelénnel együtt alkalmazva még jobban kifejti hatását.

A fokhagymától sokan tartanak az erőteljes szaga miatt, pedig régóta a népi gyógyászat egyik legkedveltebb „csodaszere”. Hatékony emésztési zavarok és gyulladások ellen, kiváló méregtelenítő, segít kiűzni a bélférgeket, de beválik különböző fertőzések esetén és az immunrendszer erősítésére is.

Már az ókorban gyógyszerként tiszteltek a fokhagymát, Egyiptomban a fizikai állóképesség javítására, a görögök teljesítményük fokozására használták, Kínában és Indiában azért ettek fokhagymát, hogy megszabaduljanak az emésztési zavaroktól. Régóta ismert parazitaellenes hatása, míg Európában elsősorban fertőtlenítésre, valamint a fertőzések, gyulladások és szélgörcsök esetén alkalmazták.

A fokhagyma kiváló immunerősítő, valamint antioxidáns, segítségével megelőzhetők, illetve kezelhetők a gyulladások, a rosszindulatú daganatok - elsősorban a vastagbélrák, tüdőrák, prosztatarák, hasnyálmirigyrák, gyomorrák-, valamint a fertőzéses (vírusos, gombás, bakteriális) megbetegedések, köztük a megfázás és az influenza. Megtisztítja a veséket és a vért, fokozza a szervezet természetes méregtelenítő folyamatainak hatékonyságát. Mivel a fokhagyma semlegesíti a szabad gyököket, a bőr idő előtti öregedését, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását is akadályozhatja. Szívvédő tulajdonságát erősíti, hogy hígítja a vért, és csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal segít elkerülni az érszűkületet, illetve a magas vérnyomást.

Ha idegesek vagyunk, vagy fáj a fejünk, egy gerezd fokhagyma gyógyír lehet a gondjainkra. Mivel javítja a keringést, az időskori demencia ellen is sikerrel alkalmazhatjuk. Cukorbetegek számára kifejezetten ajánlott a fogyasztása, mivel beállítja a vércukorszintet, és javítja az inzulinérzékenységet.

A fokhagyma fertőtlenítő és antimikrobiális hatását a bőrön is kihasználhatjuk: egy félbevágott gerezd az érintett területre helyezve segít pattanások, herpesz és az ekcéma ellen, lábgomba és talpi szemölcs esetén a kipréselt levével történő ecsetelés hozhat gyors gyógyulást.

A fokhagyma jótékony hatásait elsősorban az ízét is adó allicinnek köszönheti. Érdekesség, hogy az allicin az alliin és az alliináz enzim reakciójának eredménye, ami akkor következik be, ha a fokhagymát daraboljuk, passzírozzuk, vagy más módon fizikailag feldolgozzuk. Arra viszont figyelni kell, hogy az alliináz a hő hatására megsemmisül, ezért az allicin mennyisége főzés, sütés esetén jelentősen lecsökken.

A medvehagyma rokon a fokhagymával, illata csekélyebb, ereje legalább olyan hatásos, mint a fokhagymáé. Némely megfigyelések szerint túlhaladja a fokhagyma jótékony hatásainak sorát. Tavasszal virágzásig a leveleit fogyaszthatjuk nyersen vajas kenyérre, salátákra, de lehet belőle főzeléket, levest is készíteni. Pogácsában fogyasztva fenséges ízeket kapunk. Ősszel a föld alatt lévő gumókat gyűjthetjük be, apró fehér hagymái a fokhagymát juttatják eszünkbe.

A szenna (Senna alexandrina) hatóanyagai a leveleiben és a termésében megtalálható antrakinon származékok. Erős hashajtó hatással rendelkeznek, így segíthetnek szorulás esetén. Az antrakinon származékok élénkítik a vastagbelet, segítik a bélmozgást és a széklet távozását. A szenna hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez és hatásos a paraziták ellen is. Felpuhítja a székletet, evvel segít megelőzni az aranyér kialakulását. Felgyorsítja az anyagcsere folyamatokat, a táplálék gyorsan halad keresztül a bélcsatornán, így csökken a vérbe kerülő kalória mennyisége. A szenna emiatt fogyókúrák kiegészítője lehet.

1 kiskanálnyi levélre öntsünk egy bögre vizet és egy napon át áztassuk, vagy 2 teáskanál szárított levélre öntsünk egy bögre forró vizet és hagyjuk állni 5 percig. Szűrjük le és fogyaszthatjuk. Elalvás előtt érdemes meginni, hisz a hashajtó hatásához egy éjszaka szükséges. Csak terápiás célból szabad használni. 12 éves kor alatt, terhesség és szoptatás idején nem ajánlott.

A céklát már az ókori rómaiak és görögök is nagy mennyiségben termesztették. Nyersen, főzve, salátának, köretként, vagy a levét fogyasztva is értékes vitaminokat, nyomelemeket tartalmaz. A céklát nemcsak karakteres íze miatt érdemes fogyasztanunk, hanem egészségünk megóvása és erős méregtelenítő hatása miatt is jó választás lehet. 

A civilizációs betegségnek számító fejfájás rendkívül sok embert érint: a stressz, a rohanó életmód, a magas vérnyomás, a nem megfelelő táplálkozás egyaránt okozhat fejfájást. Kiegyensúlyozott étrenddel, megfelelő mennyiségű tiszta folyadék fogyasztásával, stressz enyhítő technikák alkalmazásával és méregtelenítéssel csökkenthetjük a fejfájás kialakulásának esélyét. A magas vérnyomás okozta fejfájás csillapításában a cékla kúraszerű alkalmazása segíthet, mivel hozzájárulhat a vérnyomás csökkentéséhez.

Magas vas, réz, mangán, folsav, valamint A -, B- és C-vitamin tartalma segít feltölteni, megerősíteni, ellenállóvá tenni a szervezetet. Már Rómában is úgy tartották az emberek, hogy a cékla remek gyógymód megfázásra, így előszeretettel használták immunerősítésre, és a lázzal járó betegségek gyógyítására is.

A cékla kiváló a méregtelenítő kúra idején is. Ellentmondást nem tűrően segít kipucolni a szervezetből a toxinokat, nehézfémeket, serkenti a máj, a vese és a belek működését, fogyasztásával a salakanyagok is hamarabb távozhatnak. Méregtelenítő hatása miatt, a méreganyagok okozta bőrproblémák is enyhülhetnek.

A cékla fogyasztása hozzájárul a vörösvérsejtek képződéshez, így segíthet a vérszegénység megelőzésében. Vérképző hatása miatt, a cékla menstruáció, várandósság idején és gyermekkorban is tökéletes választás, de a versenysportolóknak is remek segítőtársa lehet.

Lehetőség szerint a céklát megbízható helyről szerezzük be, ugyanis számos szupermarketben kapható cékla növényvédő szerekkel kezelt.

A csicseriborsó keletről származik. Mezopotámiában és Egyiptomban is előszeretettel fogyasztották. Az olaszok, a görögök, az indiaiak, az arabok, a spanyolok és a portugálok kedvelt konyhai alapanyaga.

Egészségóvó tulajdonságai miatt értékes zöldség. Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Bővelkedik A-, B-,C-K-vitaminban, cinkben, káliumban, kalciumban, és magnéziumban. Hozzájárul a megfelelő a csontsűrűség fenntartásához. Szelénben gazdag, ezért tökéletes méregtelenítő. Tisztító hatású és májvédő. Rostban gazdag, ezért segíthet szorulás, székrekedés esetén. A szervezetünknek a rostok nélkülözhetetlenek. A rostbevitel a cukor anyagcserére is hatással van, ezért a cukorbetegek számára előnyös lehet a fogyasztása. Nátriumban szegény, ezért magas vérnyomással küzdők is bátran fogyaszthatják.